2024 elején a Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Diplomáciai Akadémia közti együttműködési megállapodás létrehozta a Jáki Szaniszló Társaságot, amelynek fő célja olyan teológiai, filozófiai és jogelméleti kutatások támogatása, amelyek a mesterséges intelligenciát állítják vizsgálatuk középpontjába. Miért fontos, hogy a pannonhalmi bencések egy olyan modern technológiai kapcsán is megnyilvánuljanak, mint a mesterséges intelligencia?
Valójában, ha az európai történelmet nézzük, akkor a bencésektől sohasem álltak távol a technológiák. És a technológia alatt mindent, ami kiterjeszti az emberi képességet érteni lehet. Ebben az értelemben pedig a bencések hozzájárultak a mezőgazdaság, az oktatás, a kereskedelem elterjedéséhez éppen az emberek jólétének előmozdítása érdekében. A tudományok terén is számos bencés ért el kimagasló eredményt, mint Jedlik Ányos, vagy Rómer Flóris.
Vagy éppen a mesterséges intelligenciával foglalkozó társaságnak nevet adó Jáki Szaniszló. Miért éppen ő lett a névadó?
Szaniszló atya idén lenne 100 esztendős. Magyar, bencés és olyan tudós, akik már 1969-ben könyvet írt a mesterséges intelligencia filozófia és teológiai vonatkozásairól. Szaniszló atya számára a mesterséges értelem hipotetikusan is lehetőséget kínált arra, hogy az ember mibenlétére es ezzel Istenhez fűződő kapcsolatára reflektáljon. Ezt a spirituális lehetőséget akartuk mi is megragadni. Ahogy Szent II. János Pál a Fides et Ratio-ban rámutat, tulajdonképpen keresztény emberi mivoltunkból fakadó szabad akaratunkon múlik, hogy ezt a reflexiót a Teremtő Szentháromságos Egy Istenre irányítjuk-e.
Ez azt jelenti, hogy a bencések nem annyira a mesterséges intelligenciát, hanem inkább annak kapcsán az ember Istenképiségét akarják a középpontba állítani?
Igen, és ezt képviseljük következetesen az oktatási-nevelési munkánkban is. Szaniszló atya is kérlelhetetlen következetességgel védte a Katolikus hitet a racionalizmussal szemben. A Teremtőnek a teremtésétől való abszolút megkülönböztetésében, egyúttal azonban a teremtésben való szüntelen jelenlétében, mint a keresztény gondolkodás központi elemében látta a tudományos haladás Katolikus olvasatát. Az ember, mint Isten képmás és teremtény Istenre nyitott. Ráadásul ezáltal az Istenre nyitottság által az ember és a világ is több és komplexebb, mint amit az ember tudatával át tud fogni. Szaniszló atya felveti, hogy ez az emberi racionális korlátosság miként is tudna határtalant teremteni. Ahogy viszont Szent Pál írja, a látható világegyetem szemlélése „láthatatlan valóságokat, Isten örökkévaló hatalmát és istenségét tárja fel” (Róm 1,20). Ez a felismerés, Isten titkainak feltárulása az ember előtt keresztény hívőségünk egyik titka, ami szintetikusan, pusztán az ember által racionálisan felfogott világ és annak adatai alapján nem előállítható.
Viszont akkor ebből az is következik, hogy az ember által alkotott technológiáknak az emberiség javát kell szolgálniuk és a fejlődés középpontjába az embert kell állítani?
Ez a követelmény megjelenik a Szentszék és Ferenc pápa megnyilatkozásaiban is. A Vatikán 2020-ban tette közzé a „Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért” dokumentumát, amelyhez azóta több mesterséges intelligenciát fejlesztő nagyvállalat is csatlakozott. Ferenc pápa pedig meghívást kapott, hogy részt vegyen a G7-ek csúcstalálkozójának mesterséges intelligenciával foglalkozó ülésén, a csoport olasz elnöksége alatt 2024 júniusában. Ez az első alkalom a történelemben, hogy egy pápa részt vesz a G7-ek ülésén. Ferenc pápa korábban már hangsúlyozta a mesterséges intelligencia embert szolgáló felhasználásának fontosságát, amint azt a 2023-as 57. Béke Világnapjára szóló üzenetében is kiemelte. Ferenc pápa szerint az olyan technológiai fejlesztések, amelyek súlyosbítják az egyenlőtlenségeket és a konfliktusokat, soha nem számíthatnak valódi fejlődésnek. Figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia úttörő előrelépésekhez vezethet, de szabályozásra lesz szükség, mert egyetlen technológia sem „semleges”.
A mesterséges intelligencia oktatási vonatkozásait a „Római felhívás a mesterséges intelligencia etikájáért” dokumentum is hangsúlyozza.
Igen és éppen ezért a Pannonhalmi Főapátság és a Magyar Diplomáciai Akadémia közti együttműködési megállapodás is feladatául szabja a Jáki Szaniszló Társaságnak, hogy mozdítsa elő a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepét. Maga a Római felhívás is felhívja figyelmet, hogy ez nem csak a digitális készségfejlesztésre vonatkozik, hanem arra is, hogy az oktatás terjedjen ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi és etikai vonatkozások megvitatására, elősegítve a társadalmi befogadás és az egyén tiszteletben tartása terén rejlő lehetőségek és potenciális kihívások tudatosítását.