Ferenc pápa az első pápa, aki beszédet mondott a G7 vezetőinek konferenciáján, amelyre 2024. június 14-én került sor az olaszországi Pugliában.
A G7-ekhez intézett beszéde során a pápa a mesterséges intelligencia térhódítását olyan jelentős kognitív-ipari forradalomnak nevezte, amely képes jelentős átalakulásokat létrehozni. Hangsúlyozta e változások kettős jellegét: pozitív, hogy a mesterséges intelligencia képes egyenlővé tenni a tudáshoz való hozzáférést, felgyorsítani a tudományos fejlődést és megkönnyíteni a munkát; negatív viszont, hogy súlyosbíthatja az országok közötti, valamint a különböző társadalmi-gazdasági rétegeken belüli egyenlőtlenségeket.
Ferenc pápa figyelemre méltó eszközként írta le a mesterséges intelligenciát, „techno-humán” viszonyról beszélve, amely elősegíti az emberek és környezetük közötti alapvető kapcsolatot. Az eszközökre való támaszkodást a pápa nem gyengeségnek tekinti, hanem az emberi természet kedvező tulajdonságának. Ezt az embereknek a külső valóságok iránti eredendő fogékonyságának tulajdonítja, amely tulajdonság nemcsak a technológiával való interakciójuk alapját képezi, hanem a másokkal és Istennel való kapcsolatteremtés képességét.
Különbséget tesz a mesterséges intelligencia azon képessége között, hogy kritériumok vagy statisztikai következtetések által vezérelt „algoritmikus döntéseket” hoz, és az emberi döntéshozatali képesség között, amely a bölcsességen és a Szentírás által befolyásolt etikai megfontolásokon alapul. Ebből fakadóan a pápa hangsúlyozta, hogy az érdemi döntéseket az embereknek kell meghozniuk és felszólalt a halálos, autonóm fegyverek betiltása mellett.
A pápa rosszallását fejezte ki a mesterséges intelligenciában alkalmazott algoritmusok pártatlanságával és semlegességével kapcsolatban. Azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia módszere túlzottan leegyszerűsítő, és figyelmen kívül hagyja az emberi fejlődés lehetőségét és az előre nem látható viselkedés képességét, amelyet nem lehet teljes mértékben leírni pusztán mennyiségi adatokkal.
Hangsúlyozta, hogy a generatív mesterséges intelligencia nem hoz létre új elemzéseket vagy fogalmakat, hanem inkább a már létezőket alakítja át. Óvott attól, hogy a mesterséges intelligenciától való függés az oktatásban aláássa a tanulási folyamatot azáltal, hogy a hiteles önvizsgálat és a kritikus gondolkodás elősegítése helyett az ismétlés mintáját támogatja. Javasolta az „algor-etika” létrehozását, az etikai elvek olyan gyűjteményét, amelyet az érdekelt felek széles köre általánosan el tudna ismerni és támogatni tudna, beleértve a különböző kultúrákat, vallási csoportokat, nemzetközi testületeket és vállalkozásokat.