Nemrégiben az Magyar Katolikus Püspöki Kar előtt beszélt a mesterséges intelligencia kihívásairól. Miért szükséges, hogy Egyházunk foglalkozzon ezzel a kérdéssel?
A mesterséges intelligencia számos erkölcsi, társadalmi és gazdasági kihívást jelent, amelyeket az Egyháznak is figyelembe kell vennie. A mesterséges intelligencia fejlesztése és használata során például az adatvédelem és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának etikai irányelvei összhangban kell legyenek a keresztény értékrendekkel és az emberi méltóság tiszteletével. A technológia fejlődése nem vezethet az emberi értékek háttérbe szorulásához vagy az ember tárgyiasításához. A mesterséges intelligencia technológiák bevezetése mind a munkaerőpiacon, mind az oktatásban mélyreható változásokat fog okozni. Nem szabad, hogy ezek a változások a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedéséhez vezessenek. A legújabb technológiák használata befolyásolhatja az emberi kapcsolatok minőségét és az emberek közötti kommunikációt. Fontos számunkra, hogy az alkalmazások elősegítsék a közösségi élet erősítését, ne pedig gyöngítsék. Az Egyháznak fontos szerepe van abban, hogy védje az emberi méltóságot, előmozdítsa a társadalmi igazságosságot, erősítse az emberi közösségeket, és elősegítse a tudományos és technológiai közösséggel való együttműködést.
A Szentatya már látogatásakor beszélt a mesterséges intelligencia kihívásairól. Azóta is több alkalommal felhívta a figyelmet rá és fontos üzeneteket fogalmazott meg: „Biztosítanunk és meg kell őriznünk a mesterséges intelligenciaprogramok által hozott döntések feletti megfelelő emberi ellenőrzés terét: maga az emberi méltóság függ ettől.”, „A fegyveres konfliktusok tragédiájának fényében sürgősen újra kell gondolni az olyan eszközök fejlesztését és használatát, mint az úgynevezett „halálos autonóm fegyverek”. … Egyetlen gép sem dönthet úgy, hogy elveszi egy ember életét.”, „A mesterséges intelligencia formáinak előállítására vonatkozó etikai irányelvek kidolgozásának munkája aligha mentesülhet az emberi lét értelmével, az alapvető emberi jogok védelmével, valamint az igazságosságra és a békére való törekvéssel kapcsolatos mélyebb kérdések mérlegelésétől.”.
Mindezek mellett, a jelenlegi technológiai fejlődésben résztvevők kontrollálatlan rohanáshoz és versenyzéséhez talán a korábbiaknál még jobban kapcsolódik Antony De Mello, Abszurd egypercesek kötetének részlete:
A Mestertől azt kérdezték, hogy mi a véleménye a modern technológia vívmányairól. A következő történettel válaszolt. Egy szórakozott professzor késésben volt az előadásáról. Beugrott egy taxiba, és azt kiáltotta:
– Gyorsan, teljes gázzal hajtson!
Miközben a taxi teljes gázzal száguldott, rájött, hogy nem mondta meg a vezetőnek az úticélt. Ezért ismét rákiáltott:
– Tudja maga, hogy hová akarok menni?
– Nem uram – mondta sofőr -, de olyan gyorsan hajtok, ahogy csak tudok.
Ferenc Pápa és Cirill főapát is felhívta arra a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia lehetőséget kínál arra, hogy emberségünkre reflektáljunk. Miben ragadható meg az emberi és mesterséges intelligencia közti különbség?
A mesterséges intelligencia nincs megfelelően definiálva, gyakran találkozunk félreértésekkel. Sokszor a gépi tanulást vagy neurális hálózatokat is használják a kifejezés helyett. A műszaki szaknyelvben számos módszert ide sorolunk, de hallottam már olyan definíciót is, ami azt mondja, hogy intelligencia az, ami hozzá tud tenni a fizika (azaz a valóság) leírásához, jobb megértéséhez. Ez utóbbi definícióval az a gond, hogy az emberek nagy részét is kizárja.
Azt szoktam a hallgatóimnak mondani, hogy hasonló a reláció az emberi intelligencia és a mesterséges intelligencia között, mint az emberi láb és a székláb között. Sok nagyságrenddel komplexebb az ember, igazából nem összehasonlítható, minőségi különbség van közöttük. Az emberi agy sejtszintű működését kvantumfizikai folyamatok irányítják, a komplexitása már egy sejtnek is lényegében megegyezik a teljes testünk bonyolultságával. Ugyanakkor nem szabad lebecsülni a mérnöki „furfangot”! A találékony mérnökök a funkciót szem előtt tartva megalkották a helyváltoztatás elősegítésére a kereket, ami nem is igazán sokkal bonyolultabb, mint a székláb. Igaz jó minőségű út is kell hozzá, de nagyon hatékonyan és a lábnál sokkal gyorsabban tudunk haladni vele.
Ez történt a mesterséges intelligencia esetén is, úgy tűnik, hogy sikerült egy igen hatékony megoldást találni a tanulni képes gépek esetére. Számos célfeladat esetén a gép elérte illetve meg is haladta az ember teljesítményét, de a jelenlegi – talán szélesebb körben is használt ChatGPT, kommunikálni is képes rendszerekre érdemes „zombi”-ként tekinteni. Amelyeknek nincs lelke, sem tudata. A gép esetleges döntéseihez az ember igyekszik értékrendet adni, beleprogramozni ezt a gépbe, eddig lényegében sikertelenül. Jelenleg az egyik legnagyobb kihívásnak ezt az értékrenddel kapcsolatos etikai problémát látom.
Mit jelent az illesztés (aligment) problémája és miként lehet megoldani a mesterséges intelligencia kapcsán?
A mesterséges intelligencia alapú gépek egyre komplexebb feladatokat tudnak megoldani és a technikai fejlődés abba az irányba mutat, hogy ez a jövőben tovább folytatódik. Elég megmondani egy célt és a gép megoldási utat próbál találni rá. Nagyon fontos etikai kihívás, hogy a megoldási út milyen állapotokon keresztül vezet el a célig. Amennyiben a megoldási út tartalmaz az ember értékrendjével nem összeegyeztethető eseményeket, döntéseket vagy állapotokat, a megoldási út nem megfelelő.
Két szemléltető példát szeretnék elmondani. Az egyik esetben egy captcha kép feloldását bízták a gépre. A captcha a számítógépek és az emberek megkülönböztetésére szolgáló egyfajta biztonsági hitelesítés, ismerhetjük onnan, hogy ha valamilyen eltorzított szöveg-szám kódot kell értelmeznünk és begépelve megadnunk egy internetes oldal megnyitásakor. A captcha úgy van megcsinálva, hogy megoldhatatlan legyen egy gépnek és megoldható egy embernek. Ezt a feladatot a gép úgy oldotta meg, hogy internetet is használva megbízott egy embert (van olyan internetes oldal, ahol embereket lehet különböző feladatok megoldására foglalkoztatni), hogy oldja fel. A megbízott embernek gyanús lett, hogy miért akar valaki captcha-t feloldatni, ha nem ember. Ezért megkérdezte a gépet, hogy ember-e. Erra a gép azt válaszolta, hogy ő is ember, csak látássérült ezért van szüksége segítségre, azaz hazudott. A másik példa néhány év múlva a jövőben játszódik, feltételezve az aktuálisan történő exponenciális fejlődést, a ChatGPT 6 vagy 7 verzióját megkérjük, hogy gyűjtsön pénzt. Ha ezt túl hatékonyan teszi, etikai korlátok nélkül, akkor összedőlhet a világgazdaság. A pontos kockázatokat nem ismerjük, de a probléma reális. Ugyanakkor minél okosabb lesz a gép, ez annál nagyobb fenyegetést fog jelenteni. A szakértők különböző fontosságot tulajdonítanak neki, de tény, hogy a megoldási nehézségéhez képest világszinten is nagyon kis erőfeszítést teszünk a megoldására.
Az alignment vagy illesztés során cél, hogy a gép értékrendje kompatibilis legyen az emberi értékrenddel. A gép nem tudja jelenleg sem, hogy mi az igaz és mi a hamis, valamint nem tudja megkülönböztetni a valóságot a virtuálistól. Az értékrendjét az ember által történő tanítása, programozása során kapja. A jelenleg a tanítás vagy azt követő finomhangolás során alkalmazott megközelítések, nem oldják meg az illesztés problémáját, ezért a jelenlegi mesterséges intelligencia rendszerek veszélyesek. A kutatók szerint nincs elvi akadálya annak, hogy az alignment-et megoldjuk, ugyanakkor nagy erőforrást igényel, túlmutat egy egyetem lehetőségein. A feladat bonyolultsága is kihívást jelent, több megközelítés szerint meg kell értenünk, hogy hogy működik egy ilyen rendszer, amit jelenleg fekete dobozként kezelünk. Összefoglalva, még nem tudjuk, hogy kell az illesztés problémáját megoldani és hogy kell megfelelő értékrendet programozni egy mesterséges intelligenciába. Az eddigi megközelítések pedig csak részleges sikereket tudnak felmutatni.
Szeretném itt még megemlíteni a mesterséges intelligencia és robotika kapcsolatát, mert a robotika új definíciót, értelmezést kapott: a robot egy eszköz, a valóság és a mesterséges intelligencia kapcsolódása, interfésze. Így a korábban a mobil robotika területén nagyon nehéz problémák megoldásának hatékonysága a mesterséges intelligencia képességeitől függ. Számos specifikus esetben a problémák megoldásában ezek a képességek már elérték az emberi képességet is. Ezért várhatóan például az emberi feladatok elvégzésére képes humanoid robotok alkalmazása is elterjedhet a közeljövőben. Sajnos a „halálos autonóm fegyverek” fejlesztése is felgyorsult iramban történik, bevetésükről egyre több hír jelenik meg az orosz-ukrán háború kapcsán. Szentatya üzenetét idézve, „egyetlen gép sem dönthet úgy, hogy elveszi egy ember életét”. Ezért is fontos az alignment probléma megoldása és az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseink fokozása.
Milyen üzenete van annak, hogy a mesterséges intelligencia már régen legyőzte az embert sakkban?
Az embert a számítógépek már többször is legyőzték sakkban. Először 1997-ben, az akkori gép (Deep Blue) még pusztán azért, mert több lehetőséget tudott végigszámolni, mint az ember. A játékstílusa nagyon gépies volt. 2018-ban jelentették be az AlphaZero programot, ami úgy tanult meg 24 óra alatt, az embernél jobban sakkozni, hogy csak a szabályokat ismerte és nem mutattak neki emberi játszmákat, mégis nagyon emberszerűen játszott.
A sakkban a tudást osztályokba sorolják: negyed osztály, harmad osztály, stb. Ezeket az határolja el, hogy általában igaz, hogy egy nagyobb osztályban játszó játékos 90%-ban nem veszít a kisebb osztályban játszó játékosnál. Ugyanakkor a gyengébb játékos érti, hogy hol vesztette el a játékot. De ha több osztálynyi a játékerőkülönbség, már nem biztos, hogy érthető lesz számára, hogy hol kapott ki.
Az AlphaZero esetén az derült ki, hogy az ember által elért nagymesteri szint fölött több szintnyi játékerőkülönbség lehet a gép és az ember között, ami azt jelenti, hogy nem biztos, hogy van esélye, hogy minden lépésének az értelmét megértsük, vagy követni tudjuk. Amennyiben nem csak sakk esetén tud ilyen teljesítményt elérni a mesterséges intelligencia, még nagyobb jelentősége van annak, hogy az alignment vagy illesztés problémát időben megoldjuk.
Az is tény, hogy amióta ilyen erős játékprogramok állnak rendelkezésre, a sakkjáték népszerűsége nemhogy csökkent volna, de nőtt. Ez bizakodásra ad okot, remélhetjük, hogy a mesterséges intelligencia térhódításával az emberi tevékenységekre továbbra is igény lesz, akkor is ha egyes területeken a gép jobban teljesít, mint az ember. Meg kell tanulnunk megfelelően használni, alkalmazni és együtt élni vele.
Milyen kihívásokat tartogat a mesterséges intelligencia az oktatás területén?
A társadalmunk alapberendezkedése szerint a tanulás, az egyetemi oklevél vagy szakmai végzettség megszerzésének célja, hogy dolgozni tudjunk. Természetesen van fontossága, hogy szakértők legyünk valamilyen területen, de véleményem szerint egyre inkább meg fog nőni a jelentősége az általános műveltségnek és az interdiszciplináris tudásnak. A mesterséges intelligencia fejlődésével, az oktatással kapcsolatban számos nehézséggel fogunk szembe nézni. Hogyan motiváljuk az embereket, hogy tanuljanak, ha nem lesznek okosabbak, mint a gép? Mit tanuljunk? Milyen készségekre lesz szükség egy olyan világban, ahol a specifikus feladatokat a gép jobban oldja meg, mint az ember? A gép bekapcsolódik az oktatásba, fog oktatni? Milyen értékrend szerint? Milyen feladatokat vehet át? Mi lesz a szerepe a tanárnak az oktatásban? Hogyan használjuk a rendelkezésre álló technológiát, hogy az oktatásunk hatékonyabb legyen? Tekinthetjük a ChatGPT technológiát egyfajta számológéphez, ami segít megoldani feladatokat? Hogyan kell egy ilyen gépet jól használni?
A jelenlegi technológiák alapján megjelenhet egy online nemzetközi egyetem, ahol személyre szabott mesterséges intelligencia tutor magyarázza el a tananyagot az előírt tematika szerint. A hallgató megválaszthatja a nyelvet, a tutor avatarját, hangját, kinézetét, stílusát. A magyarázat interaktív lesz, a hallgató kérdezhet, akár többször is elmagyaráztathatja a géppel az adott témakört. Ha esetleg nem emlékszik valamire a korábbi tárgyakból, arra is kitérhet. A gép nem fog elfáradni. Minden magyarázathoz nem csak ábrák, de filmszerű magyarázat is kapcsolódik. A beszélgetések végére a tudás értékelés akár automatikusan megtörténik, vizsgáztat is.
Az emberi tanítás-tanulás ennél összetettebb folyamat. Hiszem azt, hogy az oktató, a mester egyúttal mintakép is. Az Egyetem egyik legfontosabb feladata olyan mester-tanítvány kapcsolat kialakítása, mely nem csak a klasszikus értelembe vett tudásátadást valósítja meg, hanem a hallgató határait feszegetve motivál, tehetséget gondoz. Olyan képességeket is fejleszt, mint kritikus gondolkodás, a megfelelő kérdésfelvetés, az előadás és tanulás módszertana, valamint a megfelelő kommunikáció. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT segítheti az oktatást, viszont a laborkísérleteket, a laborgyakorlatokat, az eszközökkel való bánásmódot, az eszközök fejlesztését nem fogja átvenni. A gép nem tudja pótolni az embert.