Munkásságodat végig kíséri a technológia. Honnan jön ez a érdeklődésed? Elsősorban milyen céllal/lelkülettel/misszióval közelítetted/közelíted meg a technológiai fejleményeket?
A számítógépek iránti érdeklődés nálunk családi hagyomány, apám irodalomtörténészként az 1965-ben írt egy tanulmányt Művészet és kibernetika címmel. Történészként és AI fejlesztőként nem lehet nem észrevenni, hogy a digitális világ hatással van az emberi kapcsolatainkra, és engem az foglalkoztat, hogy lehet úgy alakítani ezt a világot, hogy az emberi méltóságot, a közösségeket és a kölcsönös felelősséget erősítsük. Az egyetemi tanulmányaim után fejlesztettem egy mesterséges intelligencia alapú szövegértelmező programot. Az 1990-es évek végén egalapítottam az Indexet, és később nehézsorsú fiataloknak vittünk számítógépet és internetet több, mint 200 településre, a Wifi Falu program keretében. Ma már szkeptikusabbak vagyunk a digitális világgal szemben, de engem ma is az izgat, hogy hogyan lehet az ember javára fordítani ezt a technológiát. És optimista vagyok.
Nemrég egy AI-al kapcsolatos képzést is elvégeztél Rómában, beszélnél erről egy kicsit, hogy milyen céllal vágtál bele és milyen tapasztalatokat szereztél?
Rómában arra kerestem választ, hogy hogyan gondolkozik az egyház és a humanista hagyomány azokról a létkérdésekről, amiket a mesterséges intelligencia felvet. Olyan szellemi közegbe kerültem, ahol a technológia mellett ugyanakkora hangsúly jutott az antropológiai, etikai és teológiai kérdésekre is. A képzés nagy hatással volt rám: megerősített abban, hogy a technológiát csak akkor lehet helyesen használni, ha világos elképzelésünk van az ember méltóságáról, szabadságáról és felelősségéről. Gyakorlati tapasztalatot is szereztem, többek között abban, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát oktatási és kulturális célokra úgy alkalmazni, hogy az valódi segítséget adjon, és ne helyettesítse az emberi ítélőképességet.
Mennyire más vagy hasonló a mai AI-al jellemzett technológia kora az Internet őskorszakához képest? Mi magyarok miben voltunk/vagyunk akkor és most a technológia élvonalában (ha ez egyáltalán elmondható)?
A mai AI-korszak és az internet hajnalának időszaka között sok a párhuzam. Mindkettőben jelen van a felfedezés érzése, a szabályozás hiánya és a gyors társadalmi hatás. A különbség abban áll, hogy az internet kezdetén elsősorban információs és kommunikációs infrastruktúrák épültek, ma pedig olyan rendszerekkel dolgozunk, amelyek döntéseket befolyásolnak, szöveget és képeket hoznak létre, tehát közvetlenül hatnak a gondolkodásunkra. Magyarország az internet első korszakában lassan reagált, az akkori döntéshozók nehezen értették meg a digitális infrastruktúra kiépítésében rejlő piaci előnyöket. Természetesen Magyarország elsősorban az alkalmazásban mutathat újat, az alapkutatások és fejlesztések ma főleg Kínában és az Egyesült Államokban történnek. Ma a kormányzat tisztában van a lehetőségekkel, sok fontos kezdeményezés van műszaki téren is, és az oktatásban is látszik a mozgás. Mi több kulturális AI fejlesztést indítottunk el a Petőfi Media keretében: a Jók.ai fejlesztésünk a szerző életművét hozza közelebb a középiskolásokhoz, és a Magyar Popkulturális Értéktár AI felülete a könnyűzene történetének kutatását teszi könnyebbé.
Milyen kapcsolatod van Pannonhalmával, esetleg Jáki atya munkásságával?
Pannonhalmához régi, személyes és szakmai szálak kötnek. Mindig is fontosnak tartottam azt a szellemiséget, amely itt tapasztalható: a hagyomány tiszteletét és a világ felé való nyitottságot egyszerre. Jáki atya a Brain, Mind and Behavior című könyvében azt vizsgálja, hogyan kapcsolódik össze az agy működése az emberi tudattal és felelősséggel. A mű egyik alapvető tanulsága az, hogy a gondolkodás nem redukálható idegi folyamatokra: a személy szabadsága és erkölcsi ítélőképessége több annál, mint amit egy gép vagy modell képes lenne visszaadni. Ma már sokan jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy a gép gondolkodása idegen jellegű működés, olyan logika, amely nem az emberi tudat szerkezetét követi. Ezt a következtetést különböző irányokból közelítik meg: teológiai és filozófiai hagyományból, kognitív tudományból vagy mérnöki tapasztalatból. Mégis ugyanabba az irányba mutatnak. A mesterséges intelligencia nem az emberi értelem másolata, hanem egy eltérő, önálló mintázat, amelyet nem szabad összekeverni a tudattal vagy a megértéssel. Jáki atya gondolatmenete azért aktuális, mert ezt az idegen jellegű működést már jóval a mesterséges intelligencia mai formái előtt felismerte. Úgy látom, az ember és a technológia viszonyát csak úgy lehet felelősen értelmezni, ha világosan megkülönböztetjük ezt a gépi logikát attól a megismerési módtól, amely az ember sajátja.